*Hope szemszöge*
,,Hazudtál?"-jött a kérdés..De nem Niall-től..
Könnybe lábadt a szemem..
-Zayn..én..- kezdtem, de félbe szakított.
-Igen? Talán sajnálod? Képzeld nincs szükségem a sajnálatodra..- motyogta.
A padlót kezdtem kémlelni, mintha csak olyan érdekes lenne.. -Én próbáltam helyre hozni a "kapcsolatunkat" erre te eljátszod, hogy azzal a faszfejjel jársz... hogy bízhatnék meg benned ezek után?- szomorúságot véltem felfedezni szemeiben.. Istenem, kérlek csak ne veszítsem el.
- Zayn én szeretlek..- szűrtem ki alig hallhatóan.
-Lefeküdtetek?
-Mi?- hogy jön ez ide?!
-Lefeküdtél vele?
Most erre mit mondjak? Hogy igen?!
-Szóval igen.. - undorodva ejtette ki szavait.
Csalódott volt.
*Zayn szemszöge*
Én.. nem is tudom mit mondhatnék.. nem ezt vártam Hope-tól..
Soha senkiben nem csalódtam még ekkorát.. És még le is feküdt vele.. Mintha kést döftek volna a szívembe.
Gondolatmenete sírás hangja szakította félbe... Hope szinte már zokogott, Niall próbálta vigasztalni kevés sikerrel.
-Legalább élvezted? Megtudott olyan lágyan csókolni a nyakadon ahogy én szoktam? Súgott édes szavakat a füledbe? Összebújt veled utána? Simogatta a hajad? Mondta, hogy szeret? Nem hinném.. - köptem oda a szavakat.
Hope a földre rogyott.. rossz.. nagyon rossz őt így látni..
Beleütöttem teljes erőmből a falba majd elhagytam a szobát.
*Jade szemszöge*
Az ablakon beszűrődő napfény zökkentett ki álmomból, na meg a fejfájás.
Hirtelen felakartam ülni, de megszédültem és visszaestem.
-Maradj csak.- puszilt bele a hajamba.. Harry?!
Aztán bevillantak a tegnap esti képek.. Magához húzott és lágyan megcsókolt.
-Tudod, hogy mennyire jól csókolsz?- kérdeztem elpirulva.
-Tudom.- mondta és még egyszer megcsókolt.- Viszont meg kell beszélnünk pár dolgot!- mondta komolyan. Kigubbasztottam a szemeimet, majd lesütöttem őket.. gondolom most jön az a rész, hogy "bocsi de már van valakim."
-Jó..akkor...felejtsünk el mindent..és.. szakítsunk..- motyogtam pityeregve.
-Mi?! Hülye vagy? Szeretlek!- szólt felháborodottan. - Én nem szeretnék.. vagyis nem fogunk szakítani! De a kezdetet soha többé nem szeretném így látni! És téged sem!-kioktatott viszont igaza volt.. ez majdnem öngyilkosság!
Amint említette a vágásokat tekintetemmel kezdtem pásztázni a kötést.
-Ígérd meg!- suttogta fájdalmasan és megpuszilta a hegeket miután eltávolítottam a kötést.
Fél kezemmel állánál fogva felemeltem fejét.. egybefonódott tekintetünk..
Megpusziltam a homlokát és átöleltem.
Hogy lehetséges? Itt van, mégis hiányzik? Akár egy drog, soha nem elég..kábító és kívánatos.
*Másnap*
*Zayn szemszöge*
Ahogy kinyitottam a szemem megláttam a "szobámat" ami gazából olyan volt, mintha tornádó sepert volna végig rajta..
A szerelem gyűlöletté alakult?
Még magam sem tudom megadni a megfelelő választ. Csak egy dolog volt a fejemben.. Hope...
Lassan feltápászkodtam és lementem a konyhába... még elég korán volt.. fél hét.. de az alvás nem fog menni az elkövetkezendő időben..
Beléptem a konyhába és megcsapta az orrom a kellemetlen füstszag.. Először azt hittem valami felgyulladt, de ez a gondolat el is múlt amikor megláttam a tűzhely előtt kapkodó Hope-ot..
-Ha ennyire nem értesz semmihez inkább hagyd ott, megcsinálja más! Felfogod? Haszontalan vagy!Inkább menj a szobádba.- a szavak meggondolatlanul özönlöttek ki a számból.
Láttam ahogy az arca megváltozott a szavaim hallatán. Már majdnem megsajnáltam és bocsánatot akartam kérni, de kirohant a helységből.
De én miért kérjek bocsánatot, mert megcsalt? Chh.. szánalmas.
-Jól csináltam.- csaptam össze a tenyerem és mosolyra húzódott arcom.
Odamentem eltakarítani az odaégett szalonnát és tojást.
Neki támaszkodtam pultnak és tenyerembe temettem az arcom. Miért csinálom ezt vele? Hiszen.. én mondtam, hogy felejtsen el.- A francba! - csaptam a pultra.
Nyikorgott a hátsó ajtó.. Bejött rajta Ő.. megtörölte az arcát aztán elsétált a folyosón.
*2 hónap múlva*
*Hope szemszöge*
-De érted? Én ezt nem bírom tovább!. öntöttem ki a szívemet a bátyókámnak.
-Ez nem megoldás, hogy elköltözöl!- mondta lebeszélően Louis.
-Tudom, de ez lesz a legjobb.. neki és nekem is!
-Megértem, hogy túlzásba vitte, de szeret téged.
-Nem!- csattantam fel.- Szeret? Na ne mond az egész társaság előtt kikiabálta, hogy mekkora egy szajha vagyok.. állandóan bánt...elegem van!
-Meddig akarsz New York-ban lenni?
Beleegyezett ez az!
-Amíg rendet nem rakok a fejemben.
-Jó..csinálok egy számlát a nevedre és teszek rá pénzt biztonság kedvéért.-. tiltakozni akartam, de befogta a számat és nyomott egy cuppanósat az arcomra.- Kitartás erős vagy!
*Niall szemszöge*
-Akkor?- kérdeztem Zayn-t.
-Holnap este 8-ra legyél a kert legvégében és hozd a cuccokat!- vigyorgott.
Épp egy békülő vacsit akarunk összehozni... én tudom mi lesz ebből.. semmi!
De jó barát módjára segítek. ☺
-Nyugi jó lesz minden Zayn!- muszáj biztatni.
-És ha nem fog megbocsájtani?- ugyan már ezek után ki bocsájtana meg?! persze, hogy Hope.. szerelmes..
-Szereted?
-Olyan rossz.. fáj és üres. a gondolataim csak róla és Jeremy-ről szólnak.
-Féltékeny.- röhögtem.
-Kurva vicces!- ordított le.
-Szánalmas vagy, ahogy most pedálozol, akkor kellett volna amikor ribancoztad nem most!- löktem meg.
-Bocs.- mondta.
-Semmi baj bro.- mondtam majd megöleltem.
*Másnap*
-Nem mehetsz csak úgy el!
-Így lesz a legjobb!- mosolygott majd megölelt.
-Legalább miattam maradj itt kérlek!- könyörögtem.. hiszen ő a legjobb lány barátom.. és szükségem van rá.
-Neked ott a banda és Demi is!- mondta.
-De ha szükségem lesz rád?! Mert tuti lesz.- kétségbeestem.
-Mire van a telefon?- fordult hozzám amikor becipzározta a bőröndöt.
-Ígérd meg, hogy visszajössz!
-Ígérem, de most segíthetsz lecipelni.- ütött vállba.
*Hope szemszöge*
Már sötétedett.. Niall megígérte, hogy kivisz a reptérre.
-Mindjárt.. csak kiállok.- mutatott a drága barátom a kocsikulcsra.
-Oké.- mosolyogtam.
Megfogta a bőröndömet majd levitte a földszintre.
A nappaliba várt Louis ás Eleanor a bőröndömmel.
-Vigyázz magadra, ha bármi baj van hívj! mondta a bátyám.
-Felfogtam kapitány!- vigyázzba álltam.
-Komolyan Hope.- ölelt meg Eleanor is.
-Jójó!- mosolyogtam..alig vártam, hogy elhagyjam ezt a helyet..
Nem éreztem magam jól itt.
Húztam magam után a bőröndömet a kapubejáróig és örültem, hogy nem találkozok Vele. Ugyan mire lett volna jó?! Hogy azt kívánja, hogy zuhanjon le a gépem? Kösz... elég "jó" a kapcsolatunk így is.
-Hope.- ordított valaki.. Ne ne ne..
Elszóltam magam.. a francba. Nem szóltam semmit csak betettem a bőröndöt a csomagtartóba és idegből bebasztam.. Be akartam ülni.
-Szeretlek!- mondta Zayn.
Mivan?! Most ez? Tuti beképzelem.. Még jó, hogy volt köztünk kb. 10 méter távolság.. Lassan hátrafordultam.
-Elbasztad!- mondtam érzelemmentes arccal aztán beültem a kocsiba.
-Meg fogod bánni!- mondta Niall.
-Tudom!
